Bizony, Simor úr a maga havi 8 milliócskájával a második legjobban fizetett közember ebben a szomorú országban. Amúgy az sem véletlen, hogy éppen az a Klados Gusztáv előzi meg néhány százezer forintocskával, aki azt az elbaszott 4-es metrót építi, azt ami sohasem lesz kész, vagy ha kész is lesz, akkor sem fogják annyian használni, hogy egyáltalán megérje fenntartani az egészet.

Amúgy ezekben a bankárokra nézve errefelé még nem annyira kedvező időkben Simor uramnak sem ártana egy kis alázatot gyakorolni, talán a nagy arcból is vissza kellene venni valamit. No meg már az első jelzéseknél önként és dalolva lemondani azokról a milliókról. Mert épeszű ember nem gondolhatja azt, hogy megélhetési problémák miatt van szüksége a kettő mellett még arra a 6 millióra. Mert különben nem tudná fizetni a svájci pénzben felvett lakáshitelét, vagy a laptévé törlesztőjét. Nem, a többség kispályás gondjai nem érnek fel a Szabadság téri tornyok magasságába. Simor meg különben is nem a 8 millióját, hanem a jegybank mindenek fölött álló függetlenségét védelmezi. Persze, bár akkor már cége felemelhette volna szavát a minden mértéket meghaladó devizahiteles eladósodás veszélyei miatt is, de valahogy nem ezt tette.

Amúgy Simornak tényleg mennie kellene, pontosabban egy normális világban/országban már akkor vennie kellett volna a kalapját, amikoron kiderült, hogy azt a milliárdocskát csak sikerült kivonnia a "szigorú" magyar adózási rendszerből, no és így az szépen gyarapodott is valami fasza kis szigeten. És most úgy tűnik, hogy minden izmozás, offshore lovagozás ellenére ő jön ki jól a buliból. Zsanklódtrisé üzent, egy szuverén ország és a 2/3-al megválasztott miniszterelnöke meg húzza be a farkát és örüljön, hogy lyuk van a seggén?

Bizony, hol van már a tavalyi hó, no meg a tavaly előtti, szomorodott el Villany. Amikor bánatos brókerek ücsörögtek a cókmókjukat tartalmazó papírdobozokkal a becsődölt bankok lépcsőin és ráadásul mindenki őket szidta az ingatlanbuborék, a bedőlő jelzáloghitel-spekulációk miatt. Aztán a kormányok, tehát a népek fizettek, nekik pedig egyre nagyobb arcuk lett, most meg már úgy osztják az észt és maguknak a prémiumokat, mintha mi sem történt volna. Hát, így megy ez, gondolta szomorún Villany és csinált még egy fröccsöt, mást nem nagyon tehetett.

(MÁS)