A Fidesznek viszont rengeteg szavazatot hozott ez a felemás vasárnap. Az elemzők is a történelmi győzelmet emlegetik, de a bazinagy ünneplést valahogy mégsem az a szemerkélő eső mosta el. (Azért nem kellene elmenni szó nélkül ama szörnyűség mellett sem, hogy a Vörösmarty téren egy zsíros kenyér 250 jó magyar forintba került, az unicum pedig 680-ba.) Mert valahol ott van a nagy tanácstalanság az országon, azemberek csak addig jutottak el, hogy ezektől meg kell szabadulni, de hogy azok mit hoznak, arról fogalma sincs senkinek.

Hogy aztán ott a téren és az üvegből összehordott épületben hányan voltak olyanok, akik a javaik gyarapítása végett pukkantgatták azokat a pezsgőket, azt nem lehet tudni. (A legemberibb talán Orbán volt, ahogy a tudósítások szerint megköszönte nejének azt a hátteret, ami nélkül nem irányíthatna országot és nem focizgathatna kedvére.)

Ez van, nagyon győzött a Fidesz - gondolta Villany akkor is, amikor jött a hír, hogy az erre az alkalomra még jobban szétbotokszozott arcú pártelnöknő négy jelöltjét is visszalépteti kéretlenül az LMP javára. Nem is értette Villany, hogy mit akar ez a jóasszony, hiszen akkora esélyük sincs még ketten együtt sem a fideszes jelöltek legyőzésére, mint bolha pöcsén a pattanás. Minden bizonnyal a későbbi jó viszonyt akarják megalapozni a maradék szocialisták, és bizony még az is előfordulhat, hogy sikerül nekik. Sok gyanús alak lézengett ugyanis az LMP eredményváróján, levitézlett miniszterek és liberális hiénák (copy right by: ZPF) oldalogtak elő a homályból. No, de ez még a jövő zenéje, a Fidesznél is még csak feladatot osztogatnak pozíció helyett, még ha a jámbor Schmitt Pál nem is hallott róla.

Szóval, a Fidesz még úgyabbul járt, mint 1994-ben a szocialisták, akik akkoriban azt mondogatták: ha elindítottunk volna egy villanyoszlopot, a nép azt is beszavazta volna. Hát, most a Fidesszel lett ez a helyzet. Egyedül a nagyszerű Spaller Endrének nem sikerült az első helyen végeznie, de a lendület még őt is behozhatja, ha továbbra sem mond semmit, hanem bölcsen hallgat. Hogy aztán meddig tart ez a nagy bizalom, azt csak a Jóisten tudja, gondolta Villany, és nem lett jobb kedve hétfőn sem, bárhogy is akarta.

(MÁS)

(Még mielőtt azt hinnék, hogy ellustult Villany, közöljük, hogy a múlt héten is született cikk, a pártigazgató úrról, de ezt a megfogadott baráti tanácsok az íróasztal fiókjába juttatták. Pedig volt benne svung rendesen.)